A személyiség vagy a szakmai tudás fontosabb egy új csapattag esetében?

Nemrég fedeztem fel Mátó Attila új podcastjét, a CEO podcast műsort. (Ajánlom amúgy, szerintem izgalmas témákról van benne szó). A harmadik adásban volt szó arról, hogy a személyiség vagy a technikai tudás fontosabb csapat bővítés során? (Nem lövöm le a poént, hallgasd meg az adást: Voice of the Customer – Papanecz Norbert CEO Podcast-epizód!)

Viselkedési stílus vs. szakmai tudás?

Mi az alapvető különbség a kettő között?

Szakmai tudás

A szakmai tudás, tapasztalat, kitartó munkával, gyakorlással, képzéssel alakul ki. Ezekért az ember tudatosan tesz (egyéb esetben csak “ráragad”, ha nem megfontoltan építi).

A szakmai tudást befolyásolhatja:

  • A szakmai karrier alakulása. (Olyan témákban szerez tudást, amiben dolgozik.)
  • A szenvedély, az érdeklődési kör. (Az, amit szívesen csinál.)
  • Dolgok, amiben valaki ösztönösen jól tud teljesíteni (Pl. jól boldogul a számokkal, igazai Excel-mágus, stb.)

Viselkedés

Eközben a személyiség – vagy másként nevezve a viselkedési stílus – nem tanult dolog, ezt az ember hozza magával. Bizonyos szinten tudja befolyásolni, de alapjaiban nem változtatható meg

A viselkedési stílusunk alapvetően befolyásolja, hogy:

  • Mi az ami motivál, és mi az, ami nem?
  • Hogyan kezeled a problémákat, kihívásokat?
  • Hogy bírod a tempót, hogyan reagálsz a körülötted lévő dolgokra?
  • Milyen a szabályokkal kapcsolatos hozzáállásod?

Ez a “felszín alatti” réteg sokkal erősebben hat a szakmai viselkedésünkre is, mint gondolnánk. Befolyásolja, hogy adott szakmai témában, pozícióban jól vagy rosszul tudunk teljesíteni. 

Ráadásul a viselkedés stílusod alapvetően meghatározza, hogy a csapat többi tagjával (vagy a vezetővel/beosztottakkal) hogyan fogsz tudni együtt dolgozni, mennyire lesz hatékony a belső kommunikáció.

Személyiség típusok vizsgálata DISC alapon

A DISC alapú viselkedést részletesebben itt írtam le, ha még nem olvastad, akkor itt tudod megtenni: KATT

 
Hogyan “működnek” az adott személyiség típusok egy csapaton belül?
  • Piros: A Pirosak eredmény orientáltak. Számukra csak a teljesítmény számít, ezért akár másokon is átgázolnak, hogy elérjék, amit akarnak. Emiatt a többi stílusú kolléga elnyomva érezheti magát, ráadásul, ha valaki nem úgy halad, ahogy a Piros elvárná, azt kőkeményen meg is mondja, minden finomkodás nélkül. A Piros viszont szállítani fogja az eredményeket, bármi áron. Ez mondjuk egy projektben hasznos lehet, ha mondjuk Piros a projektvezető. Az, hogy ezt a csapaton belüli kapcsolatok hogy fogják bírni, egy másik kérdés. 🙂
  • Sárga: A Sárga szintén extrovertált, akárcsak a Piros, de nem az eredmény, hanem a kapcsolatok fontosak neki. Szeret emberekkel együtt dolgozni, közösen ötletelni, és ha megkapja a kellő támogatást, motivációt, akkor szárnyalni fog. Viszont a Piros vagy Kék kollégák könnyen letörhetik a lelkesedését, és ekkor elveszti a kedvét. Megfelelő hozzáállással viszont jól kezelhető, csak oda kell figyelni, hogy a határidők betartása, és a feladat precíz elvégzése nem az erőssége.
  • Zöld: A Zöldek a csapat lelke, összetartó ereje. Akkor tudnak jól teljesíteni, ha nyugodt, kiegyensúlyozott körülményeket teremtenek nekik. Viszont könnyen személyes támadásnak veszik, ha valaki nem elégedett a munkájukkal, vagy mondjuk annak a sebességével. A Zöldek konfliktuskerülők, nem fognak belemenni egy vitába, inkább nem mondják el a véleményüket, még akkor sem, ha az hasznos lenne a csapat egésze számára.
  • Kék: A Kék a precíz, szabálykövető. Pont olyan, ahogy egy kontrollert képzelünk el. 🙂 Tőle biztos, hogy 100%-os eredményt fogsz kapni, bár a túlzott maximalizmusa miatt könnyen kicsúszhat a határidőkből. Nehezen viseli a Sárgák ötletrohamait, amivel félrevihetik a feladat megvalósítást vagy a Pirosak túlzott nyomásgyakorlási hajlamát.

Jellegzetes ütközőhelyzetek csapaton belül, stílusok szerint:

  • I (sárga) –C (kék)
  • D (piros) – C (kék)
  • D (piros) –S (zöld)

A természetes és a felvett viselkedési stílus

Fontos megkülönböztetni a természetes, és a felvett stílust. Pl. tipikusan jellemző, hogy a Zöld stílusjegyek visszaszorulnak egy profitorientált céges környezetben, és felerősödnek a Piros jegyek. Ennek oka, hogy egy multiban, nagyvállalatban gyakoriak a változások, csak az eredmények, határidők számítanak. Emiatt van, aki alkalmazkodik, és kialakít egy felvett stílust, ami viszont nagyon sok extra energiát igényelhet a kollégától. Van, aki viszont nem hajlandó alkalmazkodni, azok vagy távoznak a csapatból / cégtől vagy pedig a konfliktusok fognak állandósulni a csapaton belül.

Ebben az esetben óriási szerepe van a vezetőnek. Fontos, hogy felismerje ezeket a helyzeteket, és megfelelően tudja kezelni.

Ezek szerint a szakmai tudás nem számít?

Erre a válaszom egy határozott NEM! A szakmai tudás, tapasztalat nagyon fontos. Hiszen végső soron ezért vett fel az adott cég, hogy a szaktudásod, időd, tapasztalatod a vállalat szolgálatába állítva profitot termelj!

A szaktudásodért vesznek fel, viszont a stílusodtól függ nagyrészt, hogy hosszú távon is meg tudsz-e maradni a cégnél, és a csapat hasznos tagjaként fogsz-e teljesíteni!

Tetszett a cikk?

Kövesd az Irodista Facebook oldalt.

Kiváló szakemberből csapnivaló főnök? – Peter-elv

Egyik bank munkahelyemen volt lehetőségem „Helyzetfüggő vezetés” című képzésen részt venni, ott hallottam először, mi is az a Peter-elv.

Az elméletet Peter és Raymond Hull fejtették ki az 1969-es, a The Peter Principle című könyvükben.

Az elv alapján mindenki addig megy feljebb a szervezeti ranglétrán, amíg el nem éri, vagy meg nem haladja képességei, kompetenciái határát.

Ennek persze előfeltétele, hogy valaki kompetens szakember legyen. Ha nem ér el sikereket a saját területén, akkor ez az elv nem érvényesül.

De tegyük fel, hogy az adott kolléga kiválóan dolgozik és ért is a szakmájához. Mi lesz várhatóan ennek a "jutalma"?

Rosszabb esetben rábíznak még egy csomó új feladatot. Hiszen ha a korábbiakkal ilyen jól boldogult, akkor kétszer annyit is könnyűszerrel meg tud oldani.

Jobb eset, ha ehhez kinevezés, előléptetés is társul. (Óóó, hányszor, de hányszor láttam már, hogy ez elmaradt, csak a feladat, és a felelősség növelési oldal valósult meg…)

Szóval ott áll a "szerencsés" delikvens egy új feladatkörrel és fogalma sincs mit kezdjen vele!

Hiszen, eddig ő szakmai munkát végzett. Elemzéseket készített, Excel kimutatásokat rakott össze, prezentációt írt, programot fejlesztett, stb. És most hirtelen egész más dolgokhoz kellene értenie.

 

Miért probléma a Peter-elv?

Ha a kolléga a Peter-elv alapján elérte a kompetenciahatárát, akkor frusztrált lesz, mivel kirúgták a megszokott komfortzónájából, bedobták a mélyvízbe, rákötöttek egy jó nagy követ, majd közlik vele, hogy:

"Eddig is olyan jól csináltad, ez miért okozna gondot?!"

Sajnos az esetek többségében egy szervezet legjobbnak (vélt) kollégája lesz a főnök. Azonban egy vezetőnek egész más képességeket és tudást kell elsajátítani, mint egy szakértő kollégának. És emiatt fordul gyakran elő, hogy a kiváló szakértőből csapnivaló főnök lesz.

Mire van szüksége egy jó vezetőnek?

  • Szakmai hozzáértés

Idehaza az emberek csak azt ismerik el vezetőjüknek, aki jól ért az adott szakmai kérdésekhez. Pedig erre nem is feltétlenül lenne szüksége a vezetőnek, hiszen az a munkája, hogy a többiek munkáját szervezze, nem pedig a szakmai feladat elvégzése. Azonban erre mégis szükségük van. (Bizonyára azért, mert az esetek nagy részében szakértőkből lesznek vezetők).

  • Motiválás

Egy jó vezetőnek tudnia kell motiválni a beosztottjait. Meg kell keresnie azt, amitől jó teljesítményt mutatnak, kreatívak, együttműködők lesznek. Nem vagyunk egyformák, így mindenkit más motivál, nincs egy fajta csodarecept. Valakit a több pénz hajt, mást a jó munkahelyi légkör, a harmadikat az izgalmas feladatok, és így tovább…

Fontos még a visszacsatolás, az elismerés a jól végzett munkáról. Sok esetben egy őszinte dicséret tovább motiválja az alkalmazottat!

  • Delegálás

A szakértőből vált vezetők legnagyobb hibája, hogy nem hajlandók kiadni kezükből a munkát. Úgy érzik, hogy jobban értenek hozzá, ezért inkább ők maguk megcsinálják az adott munkát. Azonban így pont arra nem marad idejük, ami a feladata lenne: a szervezeti egység összefogása, felsőbb vezetők felé prezentálás, a csoport adminisztratív vezetése, jóváhagyások intézése, stb.

Persze nem mindenki bukik el, aki szakértőből lesz vezető

 

 

Sőt, rengetegen túlélik ezt a nehéz időszakot, beletanulnak, és jó vagy kevésbé jó vezetővé válnak.

És ha jól teljesítenek, el is nyerik érte a megérdemelt jutalmat: léphetnek feljebb egy újabb szintet, míg el nem érik a plafont a Peter-elv alapján...

Témához kapcsolódó cikkek:

Tetszett a cikk?

Kövesd az Irodista Facebook oldalt még több tartalomért!