Mit tanulhatunk az Hivatali patkányok című kultfilmből a viselkedési stílusokról (DISC)?

21 éve – 1999. augusztus 19-én – mutatták be Magyarországon a mára kultikussá vált, Hivatali patkányok című filmet. 

A történet szerint a főhős és barátai tipikus amerikai multinál dolgoznak, mint programozók. Gyűlölik a munkájukat, mert semmi értelme, viszont hétvégén is be kell menniük dolgozni. Van egy szemét főnökük, aki csak magával foglalkozik, és nem különösebben érdekli, hogy mi van a beosztottjaival. Csak az számít, hogy a TPS jelentésben nem jó fejlécet használt Peter. Igazi rémálom, az egész, nemde?

Fontos megjegyezni, hogy a filmben szélsőségesen jelennek meg a munkahelyi helyzetek és a viselkedési stílusok (DISC). Pont emiatt lehet jól megragadni az üzenet lényegét.

Viselkedési stílusok (DISC) megjelenése a Hivatali Patkányok c. filmben

Most koncentráljunk a főhős, Peter Gibbons és a főnöke,  Bill Lumbergh viselkedési stílusára és a kettőjük közötti kommunikációra.

A viselkedési stílusokról (DISC) itt írtam bővebben, erre most nem térek ki újra.

Peter tipikus Zöld (a DISC módszertan alapján), introvertált és kapcsolatorientált. Biztonságra törekszik, jó kapcsolatot ápol a kollégáival, még Milton panaszait is meghallgatja. Tudja, hogy hétvégén is be fogják hívni dolgozni, de ahelyett, hogy tiltakozna, megpróbálja elkerülni a helyzetet, nem vállalva a konfliktust. Aztán persze mégis behívják újra és újra.

„Csak ültem a kalitkámban és rádöbbentem, hogy mióta itt dolgozom, életem minden egyes napja rosszabb, mint az előző nap. Ez tehát azt jelenti, hogy minden nap, amikor találkozunk, az életem legrosszabb napja.”

Bill – a főnöke – pont az ellentéte, igazi Piros (extroverált és feladatorientált). Minden helyzetben ő irányít, meghozza a szükséges döntéseket és nem foglalkozik mások érzelmeivel. Csak az számít, hogy a feladat el legyen végezve. Szereti mutatni a dominanciáját, ezt mutatja, hogy Porsche-val jár, külön irodája van, szülinapja alkalmából pedig ünnepelteti magát a kollégáival.

Tipikus konfliktushelyzet a domináns Piros, és a stabilitásra törekvő Zöld találkozása. Teljesen más a motivációjuk, energiaszintjük, stresszkezelési technikáik, probléma megoldásuk. Bizonyára ismerős számodra is a helyzet. Vagy te magad is ebben élsz, vagy van a munkahelyeden ilyen főnök-beosztott párosítás.

A fordulat

Ezután váratlan fordulat következik be a filmben. Peter elmegy egy terapeutához, aki a kezelés közben rosszul lesz és meghal. Peterben ezután beáll a változás, és személyisége pont az ellenkező végletbe csap át és Pirosként kezd viselkedni. Magabiztos, határozott és önző lesz. Egyik tipikus példa erre, mikor csavarhúzóval lebontja a kalitkája elejét, és feltárul előtte a kinti világ, fény kerül az eddig szürke és sötét irodai világába.

Mi a tanulság a történetből DISC mentén elemezve?

Egy ilyen éles viselkedésibeli fordulatot nem csak egy félresikerült terápiás kezelés válthat ki, amilyen a filmben történt. Tulajdonképpen bárkinél előfordulhat, abban az esetben, ha a munkahelyi stressz nincs megfelelően kezelve és elér egy bizonyos szintet.

Hogyan reagálunk stresszes helyzetre?

Stressz hatására kikerülünk a komfortzónánkból, és felerősödik a természetes stílusunkra jellemző viselkedésminták.

  • Piros még inkább dominánssá válik, követelőző, agresszív lesz, másokat hibáztat, amiért nem tud haladni a célja felé.
  • Sárga megpróbálja még több humorral, és optimizmussal kezelni a helyzetet, kapkod, és belefog még több dologba, sokat beszél, és viccekkel próbála oldani a feszültséget.
  • Zöld még jobban magába zárkózik, passzívvá válik, próbálja átvészelni csendben a helyzetet, és várja, hogy jobbra forduljanak a dolgok.
  • Kék még inkább precízzé, és szabálykövetővé válik. Szőrszálhasogató, kötekedő, cinikus lesz.

Mi történik, ha a helyzet nem változik, és a stressz állandósul?

Ha a helyzet nem változik, és a stressz nem csökken, hanem állandósul, akkor szélsőséges esetben ellentétes viselkedést válthat ki a helyzet. Pont úgy, ahogy a filmben is történt:

  • Piros még inkább dominánssá válik, követelőző, agresszív lesz, másokat hibáztat, amiért nem tud haladni a célja felé.
  • Sárga ha elveszíti az érdeklődését, motivációját, akkor új témát keres, ami érdekesebb, színesebb. A stresszhelyzetből megpróbál kimenekülni.
  • Zöld még jobban magába zárkózik, passzívvá válik, próbálja átvészelni csendben a helyzetet, és várja, hogy jobbra forduljanak a dolgok.
  • Kék még inkább precíz, és szabálykövetővé válik. Szőrszálhasogató, kötekedő, cinikus lesz.

Szerezd vissza a kontrollt!

Mit tegyél, ha nem akarsz úgy járni, mint Peter a Hivatali Patkányokból?

  1. Ismerd meg a saját viselkedési stílusod (DISC)!

    Ebben segíthet a Főnökkezelési kézikönyv. 🙂

  2. Tanuld meg felismerni a másik stílusát!

    Ha tudod, hogy a másik fél mit miért tesz, akkor tudsz hozzá úgy alkalmazkodni átmenetileg (felvett stílus), hogy eredményesen érvényesíthesd a céljaid.

  3. Kezeld a stresszhelyzetet

    A váratlan helyzeteket, amik stresszt okoznak nem lehet elkerülni. De ha tudod, hogy mire hogyan reagálsz ösztönösen, akkor irányíthatod a folyamatot. Ha nem teszel semmit, az kiégéshez, depresszióhoz vezethet!

  4. Gyakorlat teszi a mestert

    Az elején nehezen fog menni. De ha minden nap tudatosan foglalkozol azzal, hogy felismerd a másik stílusát, és ehhez igazítod a reakciód, hidd el, a siker nem marad el!

Maradt benned kérdés? Írj bátran, válaszolni fogok!

A személyiség vagy a szakmai tudás fontosabb egy új csapattag esetében?

Nemrég fedeztem fel Mátó Attila új podcastjét, a CEO podcast műsort. (Ajánlom amúgy, szerintem izgalmas témákról van benne szó). A harmadik adásban volt szó arról, hogy a személyiség vagy a technikai tudás fontosabb csapat bővítés során? (Nem lövöm le a poént, hallgasd meg az adást: Voice of the Customer – Papanecz Norbert CEO Podcast-epizód!)

Viselkedési stílus vs. szakmai tudás?

Mi az alapvető különbség a kettő között?

Szakmai tudás

A szakmai tudás, tapasztalat, kitartó munkával, gyakorlással, képzéssel alakul ki. Ezekért az ember tudatosan tesz (egyéb esetben csak “ráragad”, ha nem megfontoltan építi).

A szakmai tudást befolyásolhatja:

  • A szakmai karrier alakulása. (Olyan témákban szerez tudást, amiben dolgozik.)
  • A szenvedély, az érdeklődési kör. (Az, amit szívesen csinál.)
  • Dolgok, amiben valaki ösztönösen jól tud teljesíteni (Pl. jól boldogul a számokkal, igazai Excel-mágus, stb.)

Viselkedés

Eközben a személyiség – vagy másként nevezve a viselkedési stílus – nem tanult dolog, ezt az ember hozza magával. Bizonyos szinten tudja befolyásolni, de alapjaiban nem változtatható meg

A viselkedési stílusunk alapvetően befolyásolja, hogy:

  • Mi az ami motivál, és mi az, ami nem?
  • Hogyan kezeled a problémákat, kihívásokat?
  • Hogy bírod a tempót, hogyan reagálsz a körülötted lévő dolgokra?
  • Milyen a szabályokkal kapcsolatos hozzáállásod?

Ez a “felszín alatti” réteg sokkal erősebben hat a szakmai viselkedésünkre is, mint gondolnánk. Befolyásolja, hogy adott szakmai témában, pozícióban jól vagy rosszul tudunk teljesíteni. 

Ráadásul a viselkedés stílusod alapvetően meghatározza, hogy a csapat többi tagjával (vagy a vezetővel/beosztottakkal) hogyan fogsz tudni együtt dolgozni, mennyire lesz hatékony a belső kommunikáció.

Személyiség típusok vizsgálata DISC alapon

A DISC alapú viselkedést részletesebben itt írtam le, ha még nem olvastad, akkor itt tudod megtenni: KATT

 
Hogyan “működnek” az adott személyiség típusok egy csapaton belül?
  • Piros: A Pirosak eredmény orientáltak. Számukra csak a teljesítmény számít, ezért akár másokon is átgázolnak, hogy elérjék, amit akarnak. Emiatt a többi stílusú kolléga elnyomva érezheti magát, ráadásul, ha valaki nem úgy halad, ahogy a Piros elvárná, azt kőkeményen meg is mondja, minden finomkodás nélkül. A Piros viszont szállítani fogja az eredményeket, bármi áron. Ez mondjuk egy projektben hasznos lehet, ha mondjuk Piros a projektvezető. Az, hogy ezt a csapaton belüli kapcsolatok hogy fogják bírni, egy másik kérdés. 🙂
  • Sárga: A Sárga szintén extrovertált, akárcsak a Piros, de nem az eredmény, hanem a kapcsolatok fontosak neki. Szeret emberekkel együtt dolgozni, közösen ötletelni, és ha megkapja a kellő támogatást, motivációt, akkor szárnyalni fog. Viszont a Piros vagy Kék kollégák könnyen letörhetik a lelkesedését, és ekkor elveszti a kedvét. Megfelelő hozzáállással viszont jól kezelhető, csak oda kell figyelni, hogy a határidők betartása, és a feladat precíz elvégzése nem az erőssége.
  • Zöld: A Zöldek a csapat lelke, összetartó ereje. Akkor tudnak jól teljesíteni, ha nyugodt, kiegyensúlyozott körülményeket teremtenek nekik. Viszont könnyen személyes támadásnak veszik, ha valaki nem elégedett a munkájukkal, vagy mondjuk annak a sebességével. A Zöldek konfliktuskerülők, nem fognak belemenni egy vitába, inkább nem mondják el a véleményüket, még akkor sem, ha az hasznos lenne a csapat egésze számára.
  • Kék: A Kék a precíz, szabálykövető. Pont olyan, ahogy egy kontrollert képzelünk el. 🙂 Tőle biztos, hogy 100%-os eredményt fogsz kapni, bár a túlzott maximalizmusa miatt könnyen kicsúszhat a határidőkből. Nehezen viseli a Sárgák ötletrohamait, amivel félrevihetik a feladat megvalósítást vagy a Pirosak túlzott nyomásgyakorlási hajlamát.

Jellegzetes ütközőhelyzetek csapaton belül, stílusok szerint:

  • I (sárga) –C (kék)
  • D (piros) – C (kék)
  • D (piros) –S (zöld)

A természetes és a felvett viselkedési stílus

Fontos megkülönböztetni a természetes, és a felvett stílust. Pl. tipikusan jellemző, hogy a Zöld stílusjegyek visszaszorulnak egy profitorientált céges környezetben, és felerősödnek a Piros jegyek. Ennek oka, hogy egy multiban, nagyvállalatban gyakoriak a változások, csak az eredmények, határidők számítanak. Emiatt van, aki alkalmazkodik, és kialakít egy felvett stílust, ami viszont nagyon sok extra energiát igényelhet a kollégától. Van, aki viszont nem hajlandó alkalmazkodni, azok vagy távoznak a csapatból / cégtől vagy pedig a konfliktusok fognak állandósulni a csapaton belül.

Ebben az esetben óriási szerepe van a vezetőnek. Fontos, hogy felismerje ezeket a helyzeteket, és megfelelően tudja kezelni.

Ezek szerint a szakmai tudás nem számít?

Erre a válaszom egy határozott NEM! A szakmai tudás, tapasztalat nagyon fontos. Hiszen végső soron ezért vett fel az adott cég, hogy a szaktudásod, időd, tapasztalatod a vállalat szolgálatába állítva profitot termelj!

A szaktudásodért vesznek fel, viszont a stílusodtól függ nagyrészt, hogy hosszú távon is meg tudsz-e maradni a cégnél, és a csapat hasznos tagjaként fogsz-e teljesíteni!

Tetszett a cikk?

Kövesd az Irodista Facebook oldalt.

PODCAST HALLGATÁSI KUTATÁS – 2022

Én és a podcast

Azt gondolom, mindenféle túlzás nélkül kijelenthetem, hogy nagy podcast rajongó vagyok 😊

Megnéztem a Spotify listámat (én ezt a platformot használom podcast hallgatásra), és ez alapján:

  • Majdnem 50 podcast műsort hallgatok rendszeresen (heti/kétheti szinten) 
  • További 20-30 műsort követek alkalmanként, ha a téma, vendég érdekel.
  • A Spotify minden évben készít egy összefoglalást, ez alapján átlagosan naponta 60-90 percet töltök podcast hallgatással.

Ez a formátum az, ami leginkább passzol az életvitelemhez, mert az “üresjáratokat”, a köztes időt tudom így hasznosan kitölteni. Amikor vezetek, tömegközlekedem, olyan munkát végzek, ami nem igényel nagy odafigyelést (pl. adminisztráció), mosogatok, takarítok, boltban vagyok, mindig hallgatok valami hasznos tartalmat.

 

Miből lett a cserebogár?

2018-ban kapott el ez a láz és az első ilyen műsor amivel kezdtem a Biznisz Boyz podcast volt, aztán jött szépen sorban a többi. Vállalkozás, gazdaság, technológia, közélet, önfejlesztés, ezek a fő témák, amik érdekelnek.

Azóta magam is belekóstoltam a podcast világába, és vendégként eddig 10 műsorban szerepeltem, különböző témákkal. Ha érdekel hol, írj rám (info@uzleteskommunkacio.hu) és küldök pár linket! 😊

 

Hogyan indult el a podcast kérdőíves felmérés?

2020 december végén jött a nagyon erős késztetés, hogy szeretnék egy saját műsort indítani. El is kezdtem összerakni a tematikát, vendéglistát. Az volt a tervem, hogy 2022.02.22-én indul a műsor és kéthetente jelentkezem friss adással.

Erről az elhatározásról ebben a cikkben írtam kicsit részletesebben is:

Ennek apropóján gondoltam kiteszek egy-két felvezető, bemelegítő szavazást különböző közösségi média felületekre (LinkedIn és Facebook), hogy lássam mire van igény, mi az, ami működik, és mi az, ami nem.

“Na jól van Viktor, és hol van az a podcast műsor, aminek már rég el kellett volna indulnia?” - kérdezhetnéd teljesen jogosan.

Őszinte leszek: nem úgy alakultak a dolgok, ahogy terveztem. Óriási lelkesedéssel vágtam bele, és tulajdonképpen minden készen áll az első 4-5 adáshoz. Mégsem indult még el. 

Hogy miért nem? Elakadtam egészen triviális, technikai dolgokon, amiket még nem oldottam meg. Szóval nincs elvetve a terv, csak tolódik egy kicsit.

Hibák, amiket jobb elkerülni podcast indításakor...

Ha egyszer elindulok, nem szeretném elkövetni azokat a tipikus hibákat, amiket sok induló podcastnél láttam:

  • A tartalom jó, de a borzalmas hangminőség miatt élvezhetetlen, ezért nem hallgatják.
  • Elindul a műsor, aztán 1-2 rész után abbamarad, mert nem volt megtervezve mi lesz az indulás után.
  • Nincsenek a podcastra épülő, kiegészítő lehetőségek, mint külön Facebook/LinkedIn csoport, blogcikk az adásból, elfogytak a vendégek stb.

Szóval nagy falat egy igényes, minőségi műsort csinálni. Erre még kicsit készülnöm kell, de ha egyszer elindulok, az reményeim szerint tényleg jó lesz, és megállja a helyét a mostani TOP10-es műsorok között. 😊

Kinek lehet hasznos a kutatásom eredménye?

Viszont, ha már elkezdtem a szavazásokat csinálni, arra jutottam, hogy azt érdemes folytatnom, de egy kicsit kiszélesítve a célt, és általában a hazai podcast kultúrát szerettem volna jobban megismerni, és nem a készítői, hanem tartalomfogyasztói oldalról.

Ez a kis kutatás hasznos lehet bárkinek, aki a jövőben podcast készítésben gondolkodik, vagy csak érdekli a téma.

A másik vetülete a dolognak, hogy elkezdett érdekelni a Facebook és a LinkedIn összehasonlítása is. Mi történik, ha azonos tartalom kerül ki mindkét felületre, hogyan reagálnak az emberek egy alapvetően interaktív lehetőségre, mint a szavazás.

Jó, jó...de hol tudom elolvasni az eredményeket?

Ha már idáig eljutottál nem csigázlak tovább. 

Ha kíváncsi vagy arra, hogy mi az a 10+1 dolog, amit jó lett volna tudni podcast csatorna indítás előtt (vagy után)… 

…AVAGY a kutatásom részleteire, akkor az ebből készült összefoglalót a Showcast Media gondozásában ITT tudod elolvasni.